Kép 1#

Tegnap megérkezett! :D

Amikor elhatároztam, hogy sokkal komolyabban fogom venni a Wiccát, elhatároztam, hogy megszerzem... aztán kicsivel később végre megrendeltem a "Gardneriánus Árnyak könyvét". Szóval ez az első online rendelésem. Amúgy is kicsit féltem tőle, de sikerült épp erre az időszakra időzíteni. Ugyanis lomtalanítás van nálunk. Autóval és gyalog portyáznak mindenfelé, és figyelik a szemetet, később letáboroznak a kupacok mellett, és alkudoznak, cserélgetnek. Ahányszor egy kocsi elvonult erre annyiszor kaptam fel a fejem. El se mertem hinni, mikor tényleg megjött. :D De végre itt van!

Műanyag zacskó helyett doboz.

Szinte mindenki hord magával az iskolába, munkahelyére ebédet. Ez leginkább szendvics, vagy gyümölcs, amit gyerekeknek vagy a szüleik, vagy ők maguk műanyag zacskóba tesznek. Minden nap újabb ilyen zacskót használunk el, amit általánosságban nem szelektíven gyűjtünk.
 Ez a sok műanyag zacskó nem tesz jót a természetnek.
Ezért a polipropilénből készült zacskókat le kell cserélnünk. Ha papír zacskóra cserélnénk, ismét egy fa kivágása...
 Éppen ezért kell uzsonnás dobozra cserélnünk a papír, és műanyag zacskókat! Így egy átlagos évben évente kb. 261 db zacskótól kímélnénk meg fejenként a környezetünket, ha mindenki csak 1 zacskót használna naponta. De van aki többet használ, és van olyan, aki hétvégi napokon is használ.
 A dobozos módszerrel nemcsak a környezetünket, de akár a pénzünket is kímélhetjük. Hiszen, ha ezeket a zacskókat nem kell megvennünk, az árukat is megspóroljuk!

Természet utálók... Mit utálnak a természeten?

 Sosem gondoltam volna azelőtt, hogy bárki is képes utálni a természetet. Soha nem volt olyan a környezetemben, aki nem tudta elviselni, ha a fák kizöldülnek, és a virágok bimbói végre kinyílnak.

 Ezért is volt furcsa, mikor ide költöztem, ahol most is élek. Ugyanis a szomszéd mindig beindul, ha a természet végre életre kel. Előkapja a felszerelését, a fűnyírója igazi gyilkos gépezet, nem nyírja a füvet, hanem gyökerestül kitépi. Ezt hetente ismétli hajnali órákban. Van, hogy 5 órakor, már akciózik.

 A bokrokat is naponta vagy két naponta vágja. Ez még nem is lenne probléma, mert engem nem érdekel, ha az ő kertje csúnya. De nem áll meg a saját kertjénél. Az utcában az összes fát ki akarja vágatni, szerencsére kevés sikerrel. A borostyánunkat két naponta vágja. Egyre kopaszabb, és már tele van száraz ágakkal. Szegény haldoklik. Ahogy a benne fészkelő madaraknak is egyre kevesebb helye marad, és a kis bogaraknak.

 Ha a borostyánt már nem éri el, annyira megnyírta, akkor az ollójával átnyúl, és más növények szárát is elmetszi, azok meg rövid idő után elszáradnak, és végleg elpusztulnak.

 Nem csak a növényink életébe akar beleavatkozni, de a miénkbe is. Hogy lehet valaki ennyire összeférhetetlen, élhetetlen pióca? Az nem érdekel, hogy bele akar szólni az életünkbe, mert úgysem fogadjuk meg a tanácsait, de hagyja békén a növényeinket! Ne akarjon már száraz nádat tenni az élő borostyán helyére...

 Ha valaki véletlenül magára ismer ebből az írásból, kérem próbáljon változtatni a viselkedésén, akkor is, ha úgy érzi igaza van. Ha a természet elpusztul, mi is elpusztulunk, mint a kukacok a napon nedves, hűvös föld nélkül a betonon.

 A növények ugyanis fotoszintézis segítségével fejlődnek. A fotoszintézis szó jelentése, hogy fény segítségével előállítani. A növények napfény segítségével megkötik a szén-dioxid szén atomjait, ezáltal képesek növekedni. A maradék oxigén pedig a levegőbe távozik, így amit mi tönkreteszünk azzal, hogy lélegzünk és oxigén igényes gépeket gyártunk, azt a növények helyreállítják nekünk. Nélkülük, már elpusztultunk volna. Azt se felejtsük el, hogy ők viszont nélkülünk nem biztos.

 Ezen érdemes elgondolkodni mindenkinek! Aki teheti, neveljen minél több szobanövényt, és óvja a környezetében élő fákat, bokrokat, és virágokat.

 A természet nem elvesz tőlünk, mindig csak ad. A gyógyulást, oxigént, táplálékot. Óvjuk, ahogy az anyatigris a kölykeit, és szeressük!!!

xx

Mese az erdőről

Milyen szép kis történetet olvastam épp az előbb!
Ezt mindenkinek ismernie kell!

http://druida-most.blogspot.hu/2012/01/blog-post.html

Nem egy átlagos délelőtt.

Most nem úgy ülök itt mint máskor.
Igaz ugyan ott vagyok, ugyanúgy ide írok, de ma már vizsgázottként.
Sajnálatos, azonban, hogy nem boszorkányságból. :D
Mindennek eljön a maga ideje.
Ez csak annyit jelent, hogy a nyárra már nem vagyok annyira lefoglalva, hogy ne tudjak foglalkozni a bloggal, és az oldallal.
Minden lelkes kis boszorkány, kezdők és tapasztaltak. Olyanok, akik csak most térnek vissza a boszorkánysághoz. Wiccák és nem csak! Fiúk és lányok!!!
Kövessétek a blogomat, és írjatok bármivel kapcsolatban. Együtt mindenre megtaláljuk a választ!

Ha van blogotok, küldjetek linkeket!!! xx